Az előző bejegyzésben arról írtam, hogyan érdemes átgondolni a vállalt pénzügyi kockázatot az egyes kereskedések alkalmával úgy, hogy akkor se merüljön ki a kereskedési számlánk, ha esetleg a vesztes oldalra kerülünk, még ha ez sorozatban fordul is elő. Ez az első lépés a kockázatkezelési stratégia kidolgozásában.

Ezen a ponton már tisztában vagyunk azzal, hogy egy adott kereskedési számla pénzértékben kifejezve mekkora kockázatot képes elviselni. Az előző mondat kulcsfontosságú része – ezért még egyszer leírom – hogy itt pénzösszegről van szó. Tapasztalataim szerint legtöbbször százalékban határozzák meg a kereskedők a pénzügyi kockázatot. Nem tudok döntő érvet hozni, amelyik egyik, vagy másik módszer – pénzügyi kockázat meghatározása százalékban vagy pénzösszegben – felé billentené a mérleg nyelvét, mert mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai. Én kizárólag a pénzösszegben alkalmazott kockázatot használom, egészen egyszerűen azért, mert nagyon könnyen tudok számolni vele és nem veszek el akkor sem, ha több nyitott pozícióm mellé egy újabbat szeretnék felvenni – ilyenkor kapásból tudom mekkora lehet a maximális kockázatom.

A most leírt pozícióméretezés gondolatmenete mindkét esetben azonosan működik, csak a behelyettesített számok mások. De mi is lenne a címben szereplő pozícióméretezés lényege?

Tételezzük fel, hogy elemezzük a különböző pénzügyi termékek piaci árfolyammozgásait és találunk egy olyan árfolyamgörbét, amelyik megtetszik nekünk és fel tudunk állítani rá egy logikus, nagy valószínűséggel nyerő kereskedési tervet. Meghatározzuk, hogy hol lépnénk be, milyen irányba, és hogy hol lépnénk ki, függően attól, hogy belépés után merre halad az árfolyam mozgása (számunkra kedvező, vagy kedvezőtlen irányba). Ilyenkor merül fel a kockázatkezelés kérdése. Mi van akkor, ha megnyitjuk a pozíciót, de az árfolyam nem abban az irányban halad, mint amerre mi szeretnénk, hanem ellenünk? Mivel már a kereskedés indítása előtt megvolt a kilépési stratégiánk, ezért biztosan van egy pont, ahova elhelyeztük a stop loss megbízásunkat arra az esetre, ha a kereskedési tőkénket kellene védeni további veszteségektől.

Minden szépen kirajzolódik az árfolyamgörbén – még a belépés előtt – amikor számításaink szerint kiderül, hogy a veszteségünk az adott mennyiségű pénzügyi termékkel való kereskedés esetén nagyobb lenne, mint amit a kockázatkezelési és pénzügyi stratégiánk megenged, abban az esetben, ha az árfolyam elindul ellenünk rögtön belépés után. Nagyon sok kereskedő szinte ösztönösen ilyenkor szűkebbre (a belépési ponthoz közelebb) húzza a stop loss megbízás szintjét, egészen addig, amíg a maximális kockázat végül bele nem fér a pénzügyi keretbe.

Elképzelhető, hogy ilyenkor is nyerő lesz a kereskedés, és gyakorlatilag nem is lényeges, hogy hova tettük a stop loss megbízásunkat, mert az árfolyam mozgása azonnal számunkra kedvezően alakul. Ez a megoldás azonban hosszú távon csapdát és felesleges veszteségeket jelenthet. Sokszor találkoztam azzal a panasszal, hogy „pont kiütötte a stopomat, majd megcsinálta azt a mozgást, amit terveztem”. Milyen bosszantó is tud lenni, látni a veszteségünket realizálódni, majd az árfolyam ezek után a terveink szerint alakul, mintegy az orrunk alá dörgölve, hogy ügyetlenek voltunk – mintha pontosan tudna hol a stopunk és azt „kivadászva” mehet is tovább a kijelölt úton.

A helyzet az, hogy tényleg mi hibázunk ezzel a beidegződéssel. Minden termék árfolyammozgásának kell egy bizonyos tér, amit meg kell adnunk neki. Némelyik terméknek kisebb a mozgástere, némelyiknek nagyobb a mozgástér-igénye. A mozgástéren itt azt értem, amekkora elmozdulás egy adott árfolyamgörbén még éppen nem jelenti azt, hogy az eredeti irány – trend – megváltozott volna. Lehet ezt más néven piaci zajnak is tekinteni. Ez termékenként is változik és egy adott terméknél időben is változhat – vannak „nyugodtabb” időszakok, amikor kisebb a piaci zaj és lehetnek „hektikusabb” – kevésbé illetve jobban volatilis – időszakok, amikor nagyobb lehet az árfolyammozgás anélkül, hogy igazi irányváltás történne (részvények esetében gondoljunk az eredmény kimutatások közzétételének időszakára, vagy az osztalékfizetés idejére).

A lényeg az, hogy tisztában kell lennünk azzal, hogy az adott termék, az adott időszakban mekkora mozgástér-igénnyel rendelkezik. Ha ezt tudjuk, akkor nem szabad a stop loss megbízást ennél szűkebbre venni, mert elveszíti a funkcióját és a kereskedés máris szerencsejátékká változik – ha szerencsénk van nem éri el a megbízásunkat, ha nincs, akkor igen és azután megcsinálja a tervezett mozgást.

Visszatértünk az eredeti dilemmához, hogy nem férünk be pénzügyi korlátaink közé. Ha a stop loss megbízást nem tehetjük közelebb a belépési pontunkhoz, akkor a kereskedési pozíciónk méretén kell változtatni – ha lehetséges. Ha ez nem lehetséges (vannak olyan pénzügyi termékek, tipikusan a határidős termékek ilyenek, ahol eléggé rugalmatlan a pozícióméretezés lehetősége), akkor kénytelenek vagyunk ejteni a kereskedési lehetőséget – hiszen jobb ha a pénzünk a zsebünkben van, semmint szerencsejátékot játszani vele a tőzsdén. Ha lehetséges, akkor úgy érdemes beállítani a nyitni kívánt pozíciónk méretét, hogy pont beleférjen a maximálisan vállalható pénzügyi kockázatunkba.

Nézzünk egy konkrét példát a devizapiacról, ahol nagyon rugalmasan lehet élni a pozícióméretezés lehetőségével. Tételezzük fel, hogy a maximális pénzügyi kockázatunk 200 USD. Ennél többet nem kockáztathatunk egy kereskedés alkalmával anélkül, hogy ne veszélyeztetnénk a kereskedési tőkénket, a munkaeszközünket. Nézegetjük a kereskedési lehetőségeket az EUR_USD devizapáron és találunk egy szép lehetőséget, ahol a stop loss megbízásunkat 50 pip (elmozdulás) távolságba kellene elhelyezni. Ha a pozíciónk mérete egy standard contract (lot) lenne, akkor a kockázatunk 50 pip-es veszteség esetén 500 USD. Ez pedig több, mint a 200 USD, amit előre meghatároztunk.

Nem biztos, hogy jó úgy dönteni, hogy legyen a stop loss megbízás csak 20 pip-re a belépéstől és akkor máris korlátoztuk a maximális veszteséget 200 USD-re. Ez tényleg így van, de sokszor elő fog fordulni, hogy az árfolyam ellenünk jön 25-30, akár 40 pip-et is, mielőtt megcsinálná a tervezett mozgást. Ha a stop loss megbízás 20 pip-re van, akkor elkönyveljük a 200 USD veszteséget, majd szomorúan követjük az árfolyam mozgását, de már csak a partvonal mellől.

Sokkal jobb ötlet, hogy meghagyjuk az 50 pip-es mozgásteret, de csak 0,4 lot (4 mini lot) méretű pozíciót nyitunk. A pénzügyi kockázatunk így is 200 USD, de meghagytuk az árfolyamnak a kellő mozgásteret, hogy tényleg el tudja dönteni merre is szeretne továbbhaladni. Ha ekkor is veszteséggel zárul a kereskedés, akkor már jó eséllyel tényleg ellenünk megy a piac, és jobb elvágni a veszteséget. Nem lesz bennünk az a rossz érzés, hogy "ha egy picit nagyobb helyet hagytam volna, akkor nyerő lett volna a kereskedésem".

Összefoglalva az eddig leírtakat pénzügyek és kockázatkezelés témakörében:

1. Határozzuk meg mekkora kereskedési tőkével tudunk tőzsdézni – egyénenként változó. Tudjuk, hogy ez a munkaeszközünk, amelyet minden áron védenünk kell, nehogy olyan mértékben sérüljön, ami megakadályoz minket a további tőzsdei kereskedésekben (újabb befizetés nélkül).

    

2. Ahhoz, hogy hatékonyan védeni tudjuk a kereskedési tőkénket, meg kell határozni mekkora maximális pénzügyi kockázatot vállalhatunk egyes kereskedések alkalmával. Ez függ attól, hogy az alkalmazott kereskedési stratégiánk milyen arányban képes nyerő illetve vesztes kereskedéseket eredményezni. Ha ezt tudjuk, akkor most már képesek vagyunk megbecsülni egy racionális hosszúságú vesztes sorozatot, amit a kereskedési tőkénknek el kell tudnia viselni.
    
3. Ha meghatároztuk az egyes kereskedések alkalmával vállalható maximális pénzügyi kockázatot akkor használjuk a kereskedési pozíciónk méretezési lehetőségeit úgy, hogy a kereskedési stratégiánkon ne változtassunk – ne tegyük a stop loss megbízást a belépéshez közelebb, mint amúgy azt a stratégiánk indokolná – ugyanakkor a maximális pénzügyi kockázatunk keretein belül maradjunk.

    

Legközelebb innen folytatom a kockázat – hozam páros összefüggéseinek tisztázásával.

Köszönöm kitüntető figyelmed amit a bejegyzés elolvasásásnak szenteltél. Amennyiben hasznosnak találtad a bejegyzést, kérlek oszd meg ismerőseiddel is.

Nagyon sikeres tőzsdézést kívánok!

LTT Szabi