A mostani bejegyzésemet egy film - a talán már klasszikusnak számító Days of Thunder (1990), illetve egy benne elhangzó gondolat juttatta eszembe. (Szándékosan nem írtam azt, hogy magyarul a film címe "Mint a villám", mert így talán kicsit tovább tart, míg leomlik az eddig kialakult kép a blogról és vele együtt magamról.)
Nem is annyira a film a lényeg, hanem az a gondolat, amely elhangzott benne egy vita során - Dr. Claire Lewicki (Nicole Kidman) vitatkozik Cole Trickle (Tom Cruise) autóversenyzővel, és azt fejti ki, hogy az irányítás nem más, mint illúzió. Nem tudjuk irányítani a minket körülvevő eseményeket az életünkben, nem tudjuk mi fog történni a következő pillanatban. Amikor reggel felkelünk, még minden nyitott, lehet, hogy remek napunk lesz, tele pozitív élményekkel, de alakulhat úgy is, hogy komoly kihívásokkal kell megküzdenünk a nap folyamán, és lefekvéskor örülünk, hogy végre vége a napunknak. Persze ez a két véglet, általában valahol ezek között telnek el napjaink, kihívásokkal és sikerélményekkel egyaránt tarkítva .
Érdemes elgondolkodni azon, hogy egy átlagosan induló nap milyen emléket hagy maga után, függően a hozzáállásunktól. Ha reggel pozitív hangulatban kezdjük a napot, és tele vagyunk energiával, várakozással, akkor valószínűleg a kihívások sem fognak annyira nagy nehézséget jelenteni napközben, illetve ha nem sikerül némelyiket megoldanunk, kevésbé leszünk utána csalódottak. Fordítva is igaz, ha "bal lábbal" kelünk fel, akkor még a napsütéses idő is borongósabbnak tűnik, és nehéz lesz a napot pozitívan zárnunk. Ennek sokszor nem vagyunk a tudatában, nem tudatos, hogy jó a kedvünk, ahogy nem tudatos az sem, ha negatívabb hangulatban vagyunk. Ezeket próbáljuk külső okokkal, hatásokkal magyarázni, ha egyáltalán bármivel is indokolni szeretnénk. Ha gondolatban eljutunk arra a szintre, hogy belássuk, mindez mégsem a külső hatások oka, hanem saját magunk vagyunk az okozói, még ekkor sem egyértelmű, hogy ezen képesek vagyunk változtatni is. Tovább haladva ezen a gondolatmeneten, elfogadjuk, hogy változtatni is tudunk rajta, de meg kell tapasztalnunk, hogy ez korántsem egyszerű. Nehéz egy kellemetlen ébredés után jó képet vágni a nap eseményeihez - fordítva nem nagyon van igényünk, hogy egy jól induló napon elrontsuk a saját hangulatunkat.
Hogyan kapcsolódik mindez a tőzsdézés témaköréhez? A kereskedéseink sikere nagyban az aktuális mentális állapotunktól függ. Ha pozitív hangulatban, a sikerre összpontosítva nyitunk a tőzsdén pozíciókat, akkor lényegesen nagyobb annak a valószínűsége, hogy valóban sikeresek is lesznek a tranzakcióink. Ezzel szemben, ha negatív hangulatban, fáradtan, szétszórtan próbálunk kereskedni, akkor megnő az esélye, hogy vesztes oldalra fogunk állni. Ráadásul ezeket a veszteségeket még nehezebb szívvel is fogjuk viselni, mint ellenkező esetben, és az is előfordulhat, hogy újabb, meggondolatlan lépéseket generál részünkről.
Miért történik mindez a hangulatunktól függően? Egyszerű a magyarázat: tulajdonképpen arról van szó, hogy a figyelmünket mire összpontosítjuk. Ezt lehet tudatosan is irányítani, de az érzelmeink nagyon befolyásolják. Vegyünk egy egyszerű példát. 4 évig Opelt vezettem, majd utána lecseréltem egy Citroenre az autómat. Előtte soha nem volt Citroenem és hihetetlen mennyire nem is vettem észre, hogy létezik ilyen autó is. Mióta megvan, azóta döbbenten tapasztalom, hogy mennyi ugyanilyen autó jön szembe velem az utakon, és néha már arra gondolok, hogy több van forgalomban Citroenből, mint Opelből. A külvilág semmit nem változott azzal, hogy lecseréltem az autót, csak az én figyelmem terelődött át egyik típusról a másikra. Tudatosan tettem? Nem, érzelmi alapon, hiszen most már naponta ebben az autóban ülök, a másikra már nem is emlékszem. Persze tudom irányítani a figyelmemet és tudok újra csak az Opelekre figyelni az utakon, de sokkal könnyebb kiszúrni a hasonló autókat, mint amiben ülök. Az agyunk képtelen feldolgozni a rengeteg információt és ingert, ami minden pillanatban ér minket. Viszont egy rendkívül ötletes megoldással kiszűri a számunkra fontos részleteket, és csak azzal foglalkozik.
Térjünk vissza a tőzsde világába. Mennyiben érint az előző gondolatmenet minket? Ha kereskedéseink alkalmával arra gondolunk, hogy "csak ne veszítsek megint", akkor az agyunk a veszíteni szűrőt fogja használni, és nagy valószínűséggel a vesztes kereskedéseket fogja megtalálni nekünk. Ha a kereskedés valóban elbukik, akkor az egy önigazolás lesz agyunk számára, hogy "lám-lám milyen ügyesen kiszúrtam a vesztes lehetőséget". Ezzel szemben, ha arra gondolunk, hogy a kereskedésünk jó lesz, akkor agyunk a nyerni szűrőt fogja használni, és nagy valószínűséggel a nyertes oldalra fog irányítani minket. Az agyunk, mint egy nagy pontosságú GPS-szel felszerelt robotrepülőgép képes mindig megtalálni a megadott célt. A cél pedig tőlünk függ - akkor is, ha ezt nehéz elfogadni, és inkább okolnánk kívülálló tényezőket a rossz hangulatunkért, a nem megfelelő összpontosításunkért vagy az éppen aktuális piaci mozgásokért.
Mindez a tudás mennyiben tud segíteni nekünk a hétköznapi tőzsdézéskor? Ha ezeket végiggondoljuk a napunk indulásakor, akkor egy idő után - sok gyakorlással - már könnyen ki fogjuk tudni szűrni, hogy mikor vagyunk mentálisan alkalmasak jól kereskedni, és mikor nem vagyunk megfelelően összpontosított állapotban. Ha úgy érezzük, hogy az adott napon nem vagyunk alkalmasak pozitívan összpontosítani - bármilyen okból kifolyólag - akkor lehet, hogy érdemes inkább más elfoglaltságot találni az adott napra, hogy ne csináljunk olyasmit, amit később megbánnánk, és esetleg általánosságban még rontana is a hangulatunkon. Még több gyakorlással persze el lehet érni azt is, hogy ha úgy érezzük, nem vagyunk összeszedettek és sikerre összpontosítottak, akkor megváltoztatjuk a hangulatunkat úgy, hogy a kívánt állapotot elérjük. Hasznos lehet kidolgozni egy rituálét minden kereskedési napunk indulásakor, amely során képesek vagyunk feltérképezni önmagunkat, és ha kell javítani összpontosításunkon. Sokszor elég lehet egy kis testmozgás, sport, amely során kitisztulnak gondolataink, és kellően pozitív lelkiállapotba kerülhetünk. Persze bármi más működhet, lényeg, hogy találjuk ki nekünk mi az, ami hatásos. Ez nem megy egyik napról a másikra, de minél hamarabb elkezdjük gyakorolni, annál hamarabb lehet pozitív eredményeket tapasztalni.
A tőzsde egy verseny minden nap. Minden nap amikor rajtvonalra állunk, nyernünk kell. Ha úgy érezzük az adott napon nem tudunk versenyezni, akkor ne álljunk a rajtvonalhoz, csak azért, hogy utolsónak érjünk be. Itt nem jár jutalom a részvételért. Az igazi versenyzők persze minden nap képesek a maximumot kihozni magukból, éppen ezért érdemes elsajátítani, mi hogyan tudjuk ezt megcsinálni.
Végül visszatérve az eredeti gondolathoz, az irányításhoz: nem tudjuk irányítani a külső eseményeket, valóban nem tudjuk mi fog történni a következő pillanatban. Amikor megnyitunk egy pozíciót nem tudjuk, hogy milyen irányba fog menni az árfolyam ezek után. Ne is próbáljuk azt az illúziót kergetni, hogy tudjuk. A tőzsdézéskor 2 ponton tudjuk irányítani az eseményeket: hogy mikor nyitunk egy pozíciót és mikor zárjuk azt. A cselekedeteinket tudjuk irányítani, azokért csak mi vagyunk felelősek, senki vagy semmi más. Végeredményben cselekedeteink határozzák meg az életünket, nem a körülmények, így én hiszem, hogy az életünket bizony teljes mértékben mi irányítjuk döntéseinkkel, és azok végrehajtásával. Ez ugyanígy igaz a tőzsdére is. Amint valaki elsajátítja ezt a gondolatot, érezni fogja a függetlenséget és felszabadultságot, hogy nem vagyunk a körülmények rabjai. Mindez az eredményeken is tükröződni fog.
Kérlek jelezz vissza mennyire találtad hasznosnak az itt leírtakat. Amennyiben tetszett a bejegyzés megköszönöm, ha megosztod ismerőseiddel, hátha ők is hasznosítani tudják a leírtakat.
Nagyon sikeres tőzsdézést kívánok!
LTT Szabi
